Szentivánéji Álom-  az első worldmusical

Shakespeare nyomán

„A szerelem a legfőbb törvény,
a vágy, a hagyomány.
Mert hova lesz az emberiség
a törvények híján?
Mondd, hová, s mivé?
Az volna a vég, ha nem szerethetnénk többé.”

 

Rendezők:

Szakcsi Lakatos Béla          Müller Péter Sziámi            KERO® - Kerényi Miklós Gábor
         (zeneszerző)                                   ( dalszövegíró)                               ( rendező, librettó)

 

Főszereplők:

 

Szabó P.Szilveszter          Hommonay  Zsolt        Janza Kata             Füredi Nikolett

                                             Oberon                                                                                      Titánia

Dolhai Attila                          Szerényi László              Vágó Bernadett   Vágó Zsuzsi

                                            Lysander                                                                                    Hermia

Szabó Dávid                          Bálint Ádám                  Peller Anna            Pap Alexandra

                                            Demetrius                                                                                 Heléna

Kerényi Miklós Máté           Sánta László                  Csengeri Ottília  Nádasi Veronika

                                             Puck                    Dudás                                                            Hippolyta     

 Bereczki Zoltán                    Peller Károly                  Rónai András

                                            Zuboly                                                           Nanda

 

      Mi is az a worldmusical?- ez a kérdés mindenkiben megfogalmazódik, ahogy ezt a szót meghallja, s erre a legjobb válasz, amit maga a kitalálója, Kerényi Miklós Gábor fogalmazott meg, s egyben jellemzi is a művét: „Természetesen mind zeneileg, mind színházilag- a worldmusicalnak megfelelően- igen gazdag kép. Musical szóló éppúgy megjelenik, mint cigányos kesergő, rockopera-kettős, sztepptánc-betét, s szinte kortárs operai duett. Mindez azt a kérdést teszi fel, hogy itt a Földön szerelmeinkkel, barátainkkal együtt, hogy tudunk felelősséggel élni a világ és érzelmeink sokszínűségében.”

    

      A worldmusicalt mindenképp a változatosság, sokféleség jellemzi, más, mint a megszokott… új, és mindez megvan a „Szentivánéji álom”-ban.

      Amit én kifogásolok, hogy a musicalszínázak mostanában abba a tévedésbe esnek, hogy találnak egy fiatal „énekest” és rögtön a mélyvízbe dobják, főszerepet adva nekik egy nagyszabású musicalben… hiszen nem hiába van az a bizonyos szamárlétra, az kell a rutinhoz, ahhoz, hogy szokják a színpadot, de az, hogy Szerényi Lászlóval kivételt tettek, kifejezetten dicsérendő. Lysander szerepe olyan, mintha rászabták volna, ifjú, heves, szertelen hősszerelmes, aki Hermiáért bármire képes. Szerényi bár nem musical szakon végzett, sőt teljesen más irányból- közgazdász- pottyant az Operettszínházba, de pont jó időben és jó helyre, ugyanis hasonló kaliberű, mint az első szereposztásos Dolhai Attila, és itt a hangsúly a „hasonló” szón van, mert azért még be kell érjen, de alakítását nézve sikerülni fog neki hamarosan. Beszédtechnikája tiszta, érthető és a hangsúlyt is a megfelelő helyre teszi. Talán ő lesz az Operettszínház új „szépfiúja”? ...- az idő és a közönség majd eldönti.

                                          

Szerényi László és Vágó Zsuzsi (Lysander és Hermia, a színházban)   Dolhai Attila és Vágó Bernadett (Lysander és Hermia) szabadtéren

      A musical szegedi bemutatóján az első szereposztás lépett fel végig, de a kőszínházban már váltva játsszák. Mindig izgulva várja az ember, kicsit félve, kétségekkel tűzdelve, hogy milyen lehet a másodszereposztás-, mert már maga a szó, hogy másod, magában hordozza azt, hogy nem első, hogy csak utána következik, és emiatt fenntartással fogadjuk, szinte csak azt figyelve, hogy mi az, ami gyengébb, vagy rosszabb, így öntudatlanul is párhuzamot vontam a két szereplőgárda között.

      Dolhai Attilában most sem kellett csalódni, ő most is hozta a tudását, és mindezt fantasztikusan, hiszen jóvágású, jóképű örökromantikus, és a darab egyik legpörgősebb szólóját, a Puctal c. cigánymuzsikát mulatságos tánccal kíséri- szinte minket is táncra invitál, de mivel ez szokatlan lenne egy színházban, így csak hangos és ritmikus tapsot kényszerít ki a nézőből. Szerényi László is kirobbanó őserővel produkálja ezt a számot.

Dolhai Attila (Szegeden) Szerényi László (Operettszínházban)                                                             

      Oberon, Szabó P. Szilveszter kontra Hommonay Zsolt: színházi játékukat tekintve mindkettő jó, mindkettőnek elhiszem, hogy megbánja Titánia ellen elkövetett bűnét. Titánia- Oberon duett a végén, azt hiszem, hogy Janza Kata és Szabó P. Szilveszter párosnál ütősebb, nagyobbat szól, hatásosabb, ez főleg Szilveszternek köszönhető. Hommonay Zsolt hangja finomabb, egy árnyalattal gyengébb, mint amit a szerepe megkíván.

      Füredi Niki vérbeli nő, egy igazi tündérkirálynő, és ezt mindvégig láthatjuk is Titániaként. Ruhakölteményei csodálatosak- ez Velich Rita jelmeztervező kezének a munkája. A ruhák, amelyeket visel, mindig az „akkori” lelkiállapotát tükrözi. Az első, amiben megjelenik a színpadon, az egy királykék, csillogó-villogó gyönyörűség, amely hideg, fenséges és királynői státuszát érzékelteti. A második ruha egy világoskék, lenge hálóruhaszerű, ami sejteti pajzánkodását, ami hamarosan be is következik, a mesteremberből szamárrá változtatott Zubollyal. A harmadik egy fekete- ezüst ruhacsoda, amely bánatát, haragját és egyben gyászát jelöli-hiszen el akarja pusztítani a Földet és annak minden lakóját, mert nem talál gyógyírt megalázottságára. A legvégén pedig letépve magáról királynői palástját, egy hófehér ruhakölteményben láthatjuk, a megtisztulás, megbocsájtás, az új élet kezdetének a szimbólumaként, hiszen lemond a tündéri hatalomról és vállalja a  halandóságot, hogy Oberonnal családot alapíthasson. Janza Kata, mint hangilag, mint színészileg jó választás volt a rendező részéről.

           

Hommonay Zsolt és Füredi Nikolett-háttérben, Sánta László                              Szabó. P.Szilveszter és J.Kata      Rónai András és J.Kata

 

     Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius, Rómeó és Júlia… és még sorolhatnánk, hiszen hasonló szerelmi történetek mindig voltak, vannak és lesznek, ezért a musicalvilágnak is mindig lesz miből táplálkoznia.

     Hermia apja gazdag, s mivel a darab nagyon sok modern elemet hordoz magában, nevezhetjük újgazdagnak is, a színpadon úgy jelenik meg, mind egy cigányvajda, aki állandó mulatozásokat rendez a mindig vidám feleségével Hippolytával. Lányukat a rendőrfőnök fiának, Demetriusnak szánták érdekből, de Hermia szíve a romantikus szerelmes- szegény-szerény Lysanderé.

      Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi egyformán jók, egyik sem kiemelkedő, ám hiteles mindkettő, ami különbözik az a hangszínűk, a Zsuzsié egyedibb, megjegyezhetőbb. Jól áll nekik a naiva szerep, ártatlan és szerelmes kislány bája ott van minden mozdulatukban, mosolyukban. Hermiának is van egy szólója, amely közelebb áll az operához- ez is a worldmusic egy sajátos jegye.

 

Szerényi László (Lysander),Vágó Zsuzsi (Hermia)               Vágó Bernadett Hermiaként, majd társával Lysanderrel (Dolhai Attilával)

      A darab különlegessége, hogy nem egy, hanem kettő, sőt három szerelmespárja is van: Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius, Titánia és Oberon.

     Demetrius- Szabó Dávid és Bálint Ádám a két szerencsés, akik megkaphatták ezt a szerepet. Szabó Dávid mozgása a színpadon sokkal természetesebb, hiszen ő fiatal kora ellenére rutinos előadó, még Bálint Ádám csak most kóstolgatja a színészetet. Dávid gesztusai, érzelmei kifejezőek, érthetőek, arca eléggé karakteres, ezért a rosszfiú- vagányfiú szerepköre egészen ráillik, hiszen csak hitegeti Helénát, komoly szándékai nincsenek.

Dávid és Anna, mint Demetrius és Heléna          

      A Helénát megszemélyesítő két színésznő jelmeze és sminkje kissé közönséges, és a darab szerint is Heléna elég ledér, kacér, ezt Peller Anna hozza is, igaz Pap Alexandrának ez az első debütálása nagyszínpadon, és talán nem a megfelelő szerepben. Shakespeare szerint Heléna szépséges és ez Peller Annára illik is, de Alexandra nem volt egy jó választás, nem neki való ez a szerep és ezt eltúlzott sminkje még jobban megerősíti. Játékának nincs emocionális hatása, nem hiteles erre a szerepre és külső tulajdonságai is ellent mondanak Heléna bájának.

Szerényi László, Pap Alexandra, Vágó Zsuzsi, Bálint Ádám        Dolhai Attila, Peller Anna, Vágó Bernadett, Szabó Dávid

     Pucknak hálás szerepe van, ő a darab leghumorosabb figurája és ezt Kerényi Miklós Máté tökéletesen be is bizonyítja. Fantasztikus a tánckoreográfiájuk két társával együtt (Pirgel Dávid, Kovács Szilárd)- Duda Éva csodálatos munkát végzett asszisztenseivel. Váltótársa Sánta László, aki Dudás szerepében is látható. Ez a szerep kimondottam Mátéra van írva, annyira őszintén formálja meg a mindenre elszánt, segítő, de hibát-hibára halmozó tündérmanó szerepét, Oberon hű szolgálóját.

Oldal: Operettszínház-Operettek
Dolhai Attila&Operettszínház - © 2008 - 2024 - musicalesoperett.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat